Az iparban használatos műanyaggyártási eljárások

A műanyagipari termékek megismerése elképzelhetetlen a műanyagtípusok részletes ismerete nélkül. A vegyszer vagy ivóvíztároló hordók és tartályok, a kármentő tálca olyan anyagból kell, hogy készüljön, ami tökéletesen kielégíti a vele szemben támasztott követelményeket. A műanyagfajtákat betűszókkal szokás megnevezni napjainkban, ezek közül a legismertebbek az alábbiak: PET, HDPE, PVC, LDPE, PP, PS.

Miért fontos a műanyag azonosítása? Azért, mert ennek segítségével szortírozhatjuk a hasonló anyagokat, ezzel jelentősen megkönnyítve újra hasznosításukat.

Polietilén

Az egyik legismertebb, széles körben elterjedt műanyagtípus, melyet a csomagolóiparban nagy szeretettel alkalmaznak kiváló, hőre lágyuló tulajdonságai miatt. A csomagolások gyártása során a vékony fóliák és a táskák, szatyrok, zacskók alapvető alapanyaga, gyártástechnológiájuk alapján megjelölve: LDPE, HDPE.

A polietilén alapanyagot nagyobb sűrűségben gyártva tökéletesen alkalmazható flakonok gyártására. Erre leginkább az a tulajdonsága teszi alkalmassá, hogy kémiailag semleges, nem lép reakcióba a tárolt anyaggal, áruval.

Polipropilén

Rendkívül nagy mennyiségben előállított műanyagtípus, mely a háztartásokban szinte mindenhol megtalálható. Természetesen gyártásakor a hőre lágyuló formázást alkalmazzák. Kedvező tulajdonságai közé tartozik a kopásállóság, vegyszersemlegesség.

Vékonyabb típusát csomagolások készítésére is alkalmazzák, leginkább az élelmiszeriparban.

Polisztirol

A polisztirol műanyagról a legtöbb embernek a Hungarocell jut eszébe, mely az anyag habosított változata és kiválóan alkalmas csomagolások ütésállóságának fokozására, de manapság egyre gyakrabban alkalmazzák ételszállításnál is, kiváló hőszigetelő tulajdonsága miatt.

A polisztirolt alapváltozatban egyszer használatos poharak, tányérok, tálcák és evőeszközök gyártására használják. Mivel a polisztirol gyártása során gyakran alkalmaznak keverékeket, újra hasznosítása nehezen megvalósítható.

Műanyag és kombinált fóliák az ipari csomagolásban

A műanyag fóliák, illetve a belőlük gyártott csomagolóeszközök alkotják a műanyag csomagolóeszközök legnagyobb tömegét. Ez alapvetően a fóliák aránylag gazdaságos előállítására és változatos igények kielégítésére alkalmas választékukra vezethető vissza.

Műanyag csomagolófólia

A polietilénfóliák a csomagolóanyagok legnagyobb termékcsoportját alkotják. A polietilén műanyag fóliák hegeszthető, zsugorítható, anyagukban színezhető, nyomtatható, vízzáró, fiziológiailag ártalmatlan, elégetéskor a környezetet nem szennyező anyagok. A legtöbb szervetlen vegyszerrel szemben ellenállóak, a klórozott szénhidrogének azonban forráspontjuk közelében megtámadják őket. A tartós ultrailbolya-sugárzás ugyancsak károsító. A polietilénfóliák más műanyag vagy fémfóliával, papírral, bevonással, koextrudálással, rétegeléssel társíthatók.

A műanyag fóliák osztályozása

Az egyes polietilénfóliák közül – a gyártástechnológiától függően – a következőket kell kiemelni:

• kis sűrűségű LDPE
• nagy sűrűségű HDPE
• lineáris kis sűrűségű polietilén LLDPE -fólia.

A kis sűrűségű polietilénfólia átlátszó, bár kissé opálos. Az alapanyagot titán-dioxid adalékkal keverve fehér fedett csomagoló fólia állítható elő.

A nagy sűrűségű polietilénfólia átlátszatlan, illetve áttetsző. Az előbbinél jobb mechanikai tulajdonságai miatt használata elsősorban a csomagolóiparban erőteljesen elterjedt.

A lineáris kis sűrűségű polietilén fólia tulajdonságait az előbbi két változat tulajdonságai között vannak, közelebb állva a kis sűrűségű polietilénfólia tulajdonságaihoz.

Műanyag polipropilén csomagolófólia

Csomagolóipari célokra kétféle polipropilénfóliát használnak: az orientálatlan és az orientált típust. A kettő között lényeges különbség a mechanikai jellemzők és az ár tekintetében van. Az orientálatlan típus mechanikai tulajdonságai és ára a kis sűrűségű polietilén-fóliákéhoz áll közelebb, azonban a polipropilénfólia víztisztán átlátszó és felületi fényessége kiváló.

Miért előnyös a klór-dioxid alkalmazása?

Az élelmiszeriparban rendkívül népszerű a műanyag edények alkalmazása. Az egyszer használatos tárolóeszközök a megfelelő fertőtlenítés után több előnnyel is rendelkeznek:

• olcsók
• könnyűek
• szinte bármilyen méretben előállíthatók
• könnyen tisztíthatók
• tönkretehetetlenek.

A fertőtlenítés veszélyes is lehet?

A műanyag edények és eszközök alkalmazásának lehetséges veszélyeit még nem ismerjük teljes mértékben. Azt azonban bizonyosan kijelenthetjük, hogy kémiai reakció, mechanikai sérülés és túlzott melegítés hatására káros anyagok szabadulhatnak fel a műanyag palackokból.

A műanyag edényekben kétféle veszélyes anyagot találunk: lágyítót és nehézfémeket.

Mivel a legtöbb műanyag önmagában nehéz és rideg, ezért lágyítóval gondoskodnak a megfelelő rugalmasságról. A lágyító pontos élettani hatása nem ismert, de nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy rákkeltő.

A színes műanyag gyártása során gyakran alkalmazzák a kadmiumot, amely károsítja a veséket. Ha megfelelően kezeljük a gyártás során az edényeket és palackokat, akkor minimalizálható az egészségkárosító hatás. A következő behatásokat kell kerülni:

• karcolás és repedés
• magas hőmérséklet, hosszú ideig tartó érintkezés,
• erősen zsíros anyag.

Fertőtlenítsünk-klór dioxiddal

A fentebb leírtakból is kiderül, hogy a palackok fertőtlenítését és csíramentesítését rendkívül körültekintően kell elvégezni. A klór-dioxid vizes oldata nem károsítja a műanyagot, nincs szükség fizikai, mechanikai tisztításra. A klór-dioxid ivóvízkezelésre is alkalmas, ezért az esetleges maradványok nem befolyásolják az elkészült termékek minőségét és ízét.

A fertőtlenítő oldatos kezeléssel elkerülhető a melegítés szükségessége, így nem kell tartani a káros anyagok kiválásától.

A műanyag edényektől némileg eltér a PET palackok összetétele, azonban ezek esetében sem jelenthetjük ki 100%-ban, hogy az egészségre tökéletesen ártalmatlanok lennének, ezért érdemes a gyártás során a biztonságos technológiákat és fertőtlenítési eljárást választani.

A ftalátok és adipátok kockázata

Az előző PR-cikkben a rossz és a jó műanyagokról volt szó, most pedig a kerülendő és a biztonságosról lehet többet megtudni. Míg a műanyag csomagolóanyagok az élelmiszeriparban alapvetően az ételek és italok biztonságos tárolását szolgálják, néhány típusnál előfordulhat, hogy az étellel vagy itallal érintkezve kémiai anyagok oldódnak ki belőle.

A világ második leggyakrabban használt műanyaga a PVC, és bizonyos esetekben élelmiszerek csomagolásaként is felhasználják, annak ellenére, hogy a vinilklorid, a PVC alapvető alkotóeleme ismert rákkeltő anyag. Előállításakor és elégetésekor dioxint bocsát ki, ami rákkeltő hatású és hormonzavarokat okozhat. Élelmiszerekkel érintkezve ftalátok és adipátok válnak ki belőle, ami forró és zsíros ételek esetén fokozottan érvényes. Ezeket a puhító hatású anyagokat gyártáskor adják a PVC-hez, hogy az kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezzen. Egereken végzett kísérletek egyértelműen kimutatták, hogy a ftalátok és adipátok születési rendellenességeket okozhatnak, roncsolják a májat, a vesét, a tüdőt és gátolják a szaporodást. Emiatt 1999-ben az Európai Unióban a ftalátok hat fajtájának használatát betiltották a gyerekjátékok gyártásánál, és 2005-ben szóba került a többi ftalát tartalmú fogyasztási cikk bevizsgálásának szükségessége, közöttük az élelmiszeriparban használatos csomagolóanyagoké is.

A PVC mellett a polisztirol csomagolások is kockázatot jelenthetnek egészségünkre. Ez a műanyag jellemzően poharak, eldobható ételhordó edények és műanyag evőeszközök anyagában található meg. A polisztirolt tanácsos elkerülni, mert a vele érintkező élelmiszerekbe sztirol kerül. Ezt az anyagot a WHO nemzetközi rákkutató intézete lehetséges rákkeltő anyagként tartja számon, ami a hormonháztartásba is beleszólhat, és a termékenységet is befolyásolhatja.

Az ételek műanyag edényben való melegítésénél is körültekintőnek kell lennünk, mert ha az edényen szereplő jelölés szerint a műanyag mikrohullámú sütőben is használható, az csak annyit jelent, hogy sem elolvadni, sem szétesni nem fog. Arra viszont semmi garancia nincs, hogy a melegítés során nem jutnak ismeretlen vegyi anyagok az ételünkbe, ezért jobban tesszük, ha a műanyag edény helyett a mikróban üveg- vagy kerámiaedényt használunk.

Biztonságos műanyagok

A 2-es, 4-es és 5-ös számmal jelölt csomagolások, azaz a polietilén és polipropilén alapanyagú palackok és edények között nem nagyon találunk itthon visszaváltható darabokat. A kutatások döntő többsége azt mutatta ki, hogy ezeket használva nem jutnak rákkeltő és a hormonháztartást károsan befolyásoló anyagok az élelmiszerekbe.

A PET palackok között már akadnak visszaválthatóak, ha ezeket választjuk, úgy legalább a környezetünket kímélhetjük. A PET palack helyett természetesen a visszaváltható üveg volna az ideális választás, mivel a műanyag palackokat mindössze 6-10 alkalommal lehet újratölteni, míg az üvegnél ez a szám majdnem tízszer nagyobb. Ételek tárolására pedig nem a műanyag, hanem az üveg és kerámiaedények a legalkalmasabbak, mert ezekből biztosan nem jutnak káros anyagok a szervezetbe, és többször felhasználhatóak. Válasszuk a biztonságos műanyag csomagolású árút, saját érdekünkben.