> Címzésminta: postai szabvány boríték címzése külföldre Magyarországról - levélcímzés, borítékcímzés, optimalizált

Levél, boríték címzése külföldre

A kép kattintással nagyítható

Bármilyen postai küldemény csak helyes, pontos címzés esetén érhet célba. A címfelismerés folyamata sok helyütt már nagyrészt automatizált, így különösen fontos, hogy a boríték megfelelő helyére és a megfelelő sorrendben írjuk az adatokat. A fenti címzésminta ehhez nyújt eligazítást, de egy rövid leírást is megadunk.

A címzett

A külföldi levélcímzés adatai és a címzési sorrend

A külföldre szóló postai küldemények címzésénél a külföldi címzett adatait a következő sorrendben kell feltüntetni a borítékon:

• a címzett neve, elnevezése - abban a sorrendben, ahogyan az adott országban használják hivatalosan
• ucanév, házszám (és ha van: lépcsőház száma, emelet és ajtószám)
• országkód, irányítószám, település - azaz a rendeltetési ország kódja (betűjele), a címhely irányítószáma és a településnév: város, község, tanya stb
• országnév - a rendeltetési ország neve

A feladó

• név
• település (város, község...)
• utca, házszám (ha van: lépcsőház, emelet)
• országkód, irányítószám

Amennyiben ettől eltérő sorrendet használ, az meglassíthatja levele célba érését.

Más: (katt a linkre:)

• Levélboríték címzése belföldre

(tetőszigetelés, ajtó, ablak, tetőterasz) Télikert építés és teraszbeépítés esetében fő szempont a jó nyílászárók alkalmazása: a hőszigetelt ajtó-ablak energiatakarékos megoldás. Ha az ajtók, ablakok, tetőelemek nem készültek minőségi munkában, akkor állandó probléma lehet a beázás és a kevésbé látványos hőveszteség. Márpedig a télikertek vonzereje és funkciója egyben az, hogy a kinti hidegekben is, a legtöbbször fűtés nélkül, kellemes meleget biztosítanak azon a réven, hogy a nappali napsütés fényenergiáját befogadják, de a felületek felmelegedésével jelentkezőt hőt megtartják. Ez annak köszönhető, hogy az üvegfelületek a fény számára átlátszóak, de a hősugárzást nagyrészt nem eresztik át. Így a télikert a megújuló energiafelhasználás révén környezettudatos zöld megoldás.  

Télikert építés Budapesten

Ha télikertet létesítene mondjuk egy terasz vagy nagyobb lodzsa, netán folyosórész beépítésével, mindenképpen profi kivitelezőt bízzon meg ezzel az igényes munkával. A feladat kényes, szakértelmet igényel. Lássuk csak:

Környezetfelmérés, tervezés, az elemek legyártása, beszerelés - jó, ha ezt ugyanaz a cég végzi. Egészen véletlenül a Műanyagablak Blog kapcsolati tőkéje épp egy ilyen vállalkozással való együttműködés révén gyarapodott, így jó szívvel ajánlhatjuk a Budapesten és vonzáskörzetében működő szolgáltatást, pontosabban annak szakmai és jelenleg Google szempontú optimalizálás alá most került, információkban gazdag honlapját - úgy is mint energiatakarékos, környezetbarát megoldások tekintetében piacvezető szolgáltatást:

A biztos hely elhagyása: pánikroham

- Kognitív PR-cikk. A műanyag medencék az üvegszálas lambériához hasonlóan az emberek számára a biztonság érzetét sugallják. A szintetikus anyagok kellemes érintésűek, tapintásuk meleg, könnyű őket barátságos, vidám színűre festeni. A lakberendezők előszeretettel alkalmazzák ezeket a mesterségek anyagokat. Ha mód van a lakás berendezésénél pszichológus véleményének a kikérésére, akkor hamarosan az is kiderül, milyen színűre kell festeni, hová kell tenni, hogy kell felszerelni, elhelyezni a műanyagkészítményeket.

Agoraphobia a medencében

Ám a védettség csak addig létezik, míg a ház boldog lakója nem kényszerül a biztos hely elhagyására. Ilyenkor szorongás léphet fel, megszaporodik a szívverés, légszomj gyötri a lakás tulajdonosát.

Megfigyelték például, hogy a kellemes műanyag medencéből való kiszállást kifejezett pánikroham is megelőzheti és ez agorafóbia kialakulásához vezethet. A medencemeleg annyira kikapcsolja a veszélyérzetet, hogy a védelmi pozíció elhagyása viszont félelemérzetet ébreszt. A felhasználó úgy érzi, megszűnik biztonsága, ha elhagyja az őt mintegy magzatburokként védő üvegszálas medencét. A kinti tágasság agorofóbiás pánikot kelthet. A pánikroham kezelése nem gyerekjáték, terapeuta nélkül nehezen csökkenthetők a krónikussá vált agoraphobia testi és pszichés tünetei és a hiperventiláció vagy az antidepresszáns szedése is problémás ezen az alkalmazási területen.

Brit kutatók 2014-ben tudományos felmérést végeztek azon középkorú férfiak körében, akik segítség nélkül, azaz önnön kreativitásuk és rátarti feleségük ösztönzésére meg tudják oldani a műanyag lambéria felrakását. A kutatás arra irányult, hogy az elvégzett munka és annak eredménye, azaz a szobát mintegy bepáncélozó műanyag burkolat okoz-e fóbiás tüneteket, jellemzően szorongásos pánikbetegséget a házilag történt felszerelést elvégzők körében.

Nos, megnyugtathatjuk a műanyagokból készült termékek megszállott kedvelőit, hogy a lambériázás csak az esetben vezethet agorafóbiás tünetekhez, ha az alkalmi barkácsmester munka közben számos esetben az ujjára csapott a kalapáccsal, ám a gyerekek jelenléte miatt káromkodnia nem lehetett. Ez a frusztráció valóban okozhat idővel pánikbetegséget, de aki elküldte a kibaszott édesanyja kurva picsájába azt, aki a műanyag lambériának nevezett faszságot kitalálta, annál semmilyen pszichés panasz nem lépett fel a későbbiekben és családjával vidáman élte életét a plasztikkalitkában.

Minél tovább, annál nagyobb a teljesítmény. Leginkább a nagy hőállóságú műszaki műanyagok tartoznak ide, amelyek rendkívüli vegyszerállóságukkal, sugárállóságukkal, kis súrlódásukkal, égésállóságukkal tűnnek ki. A nagy teljesítményű műanyagok rendkívül heterogén csoportot alkotnak, nem definiálhatók egyszerűen, legfeljebb valamilyen irányban kiemelkedő műszaki jellemzőikkel. Az utóbbi években a hőálló polimerek más polimerekkel és elasztomerekkel készített ötvözetei is megjelentek. Mindezek a nagy szilárdsággal, sok esetben a biológiai összeférhetőséggel kombinálva számos érdekes alkalmazási lehetőséget biztosítanak ennek az anyagcsoportnak.

Bizonyos képviselőik fémekhez hasonló szilárdságot, mégis szívós, rugalmas anyagjellemzőket mutatnak. Egyesek részlegesen kristályosak, mások teljesen amorfak – ezekből átlátszó termékek is készíthetők. Nagy szilárdságuk révén vékony falú termékek előállítására alkalmasak, a nagy hőstabilitás miatt ezek a vékony falú termékek könnyedén hősterilizálhatók – vagy akár sugárzással, agresszív vegyszerekkel is csírátlaníthatók. Vannak ugyan köztük hőre lágyuló és hőre keményedő típusok is, legnagyobb jelentőségük talán mégis a hőre lágyuló fluor- és kéntartalmú polimereknek van a nagy teljesítményű poliamidokkal, folyadékkristályos polimerekkel (LCP) és az aromás poliketonokkal (PEEK és PEK) együtt. 

A nagy teljesítményű műanyagokra vonatkozó statisztikai adatok nem érhetők el olyan könnyen, mint a tömegműanyagokra vagy akár a hagyományos műszaki műanyagokra vonatkozók, ezért a prognózisok készítése is jóval nehezebb és bizonytalanabb. Kínában fognak gyártócentrumokat létrehozni. Érdemes arra is odafigyelni, hogy mind India, mind Kína már ma is saját nemzeti cégekkel vesz részt a nagy teljesítményű műanyagok gyártásában.

Egyre nagyobb szerepe van az orvostechnikában a műanyagoknak. A műszaki műanyag féltermékek piacán az általános gépészeti igények kielégítése mellett egyre nagyobb szerep jut a különlegesnek mondható, gyorsan fejlődő speciális felhasználási területeknek, mint például a humán- vagy az állatgyógyászat. 

A polimerek orvostechnikai szerepe természetesen nem új keletű, hiszen a különböző eszközök műanyagból készítése több évtizede megjelent és töretlen fejlődésen megy keresztül. E témakörben több értékes tananyag és szakkönyv is íródott az utóbbi időben, részletes és átfogó képet adva a műanyagok jelentőségéről az orvostechnikában.

A fizikai, mechanikai tulajdonságok érvényesülése mellett rendkívül fontos, hogy a polimerekből készült eszköz vagy gyógyászati anyag megfelelő biokompatibilitással és biofunkcionalitással rendelkezzen. Az esetek jelentős részében igen fontos a sterilizálhatóság és fertőtleníthetőség is. Ez a gyakorlatban olyan hő-, vegyszer- és sugárállósági követelményt jelent, ami egy hasonló mechanikai igénybevételű általános gépelemnél nem jelentkezik.

Természetesen a polimerekkel szemben támasztott különleges követelmények nem egyformák minden esetben, jelentős mértékben függenek az adott felhasználástól. Ennek megfelelően négy fő csoportba sorolhatjuk a gyógyászati területen használt műanyagokat:

– implantátum készítésére alkalmas anyagok, amelyeket az emberi szervezetbe ültetnek be (implant-grade),
– általános orvosi alkalmazás eszközei és anyagai (medical-grade),
– nagy tisztaságú polimerek,
– általános célú tömegműanyagok

Az általános gépészeti célra használt anyagtípusok nem felelnek meg, mindenféle eljárásnak. Például sterilizáláskor magas hőmérsékleten az eljárás káros hatásokat gyakorolhat számos termékre vagy anyagra. Már fejlesztettek ki olyan változatokat, amelyek alkalmasak gyógyászati célra, de még mindig próbálkoznak különféle anyagokkal, amelyek még több célra lesznek majd alkalmasak.

A nemzetközi szabványhivatalok által nagy teljesítményű műanyagoknak minősített anyagok bizonyos tekintetben csak most jutottak el alkalmazásuk "felnőtt" korszakába.  Legtöbbjük mára jutottak el - mint szerkezeti anyagok - felhasználásuk „érett” szakaszába. Legalábbis az ipari elemzések erről tanúskodnak. (Szerkezeti anyagon értendő a szakmai elemzésekben minden olyan műanyag, amelyből valamilyen használati tárgyat vagy alkatrészt – akár egy hatalmas molinót, akár egy pici düznit vagy akár egy jelentéktelen eldobható poharat – készítenek) A lakott környezetünkben megtalálható műanyagok többsége már legalább 50 éves - ez sokukon meg is látstik, bár ezek az anyagok ma sem vesztettek műszaki vagy gazdasági jelentőségükből, de a sikerre vezető tényezők jelentősen átrendeződtek. Az adott funkcióra kifejlesztett speciális polimerekre más törvényszerűségek vonatkoznak, mint a hagyományos tömegműanyagokra - állítják többek között brit kutatók.

Még ezelőtt tíz évvel is rendezett viszonyok uralkodtak a német linképítő vegyiparban. A nagy műanyaggyártók, a Bayer, a BASF, a Hoechst mind olyan integrált vegyipari óriásvállalatok voltak, amelyek termékválasztéka felölelt a vegyipari alapanyagoktól a finomvegyszereken és polimereken át a gyógyszerekig mindent. Mindegyik vállalatnak saját központi kutatóintézete volt, amely felelős volt az új termékek fejlesztéséért. Ezeket az új termékeket vitték át a megfelelő területekre, hogy ott új vagy régieket helyettesítő tulajdonságaikkal nagyobb profitot hozzanak létre. Ez az általános séma érvényesült a műanyagok területén is. A piac követelményeinek megfelelően – pl. a repülés és űrtechnika igényeire válaszolva – fejlesztették ki a nagy teljesítményű műanyagok családjait, amelyeknek az akkori marketingstratégia szerint ellensúlyozniuk kellett volna a tömegműanyagok esetében érzékelhető profitcsökkenést.

Ezek az álmok azonban az 1990-es években szertefoszlottak. Miközben a „bejáratott” műanyagokon realizálható nyereség folyamatosan csökkent, a drága specialitások iránti igény nem növekedett abban a mértékben, ahogy remélték. Az új anyagok még kiemelkedő tulajdonságaik révén sem tudták behozni az előttük több mint 40 évvel kifejlesztett típusokat. Az új anyagok nem tudtak versenyezni a nagy gyártási mennyiségből fakadó gazdasági előnyökkel. Az, hogy a nagy teljesítményű műanyagok gyártásakor az amortizációs
idő kb. 25 év volt – szemben az 50-es és 60-as években kifejlesztett műszaki műanyagoknál (pl. POM, PC, PA 6) tapasztalható 10 évvel – gyengítette a speciális, kiemelkedő műszaki teljesítményű polimerek versenyképességét. Éppen ezért sok nagy gyártó kivonult erről a területről, és inkább a hagyományos műanyagok nyereségességének javítására koncentrált. Akkoriban úgy értékelték, hogy az új anyagoknak csak akkor van bármi esélyük (ha egyáltalán van), ha meglevő berendezésekben, ipari léptékben elérhető nyersanya- gokból állíthatók elő. Az ipari kutatás fókuszába olyan problémák kerültek, mint a katalizátorok, a polimerötvözetek vagy a gyártási eljárások fejlesztése. A fő jelszavak a méretnövelés, a kapacitáskihasználás és a termelési költségek csökkentése voltak. Az új alkalmazások új anyagokkal történő kielégítése helyett a gyártók a globalizációval inkább az újabb helyi piacok megszerzésére törekedtek a már meglevő kínálattal – mert ez volt a túlélés kulcsa. Ma már nagyon sokféle műanyag közül lehet választani.

Általában a már nem használható műanyagot kidobjuk vagy elégetjük. A műanyagok közös tulajdonsága, hogy óriásmolekulák alapja a szénlánc. A műanyagok közötti különbséget az adja meg, hogy a szénláncra, illetve a szénláncba milyen más atomok épülnek. Minden műanyag éghető. A szénláncra épülő egyéb elemek és elemcsoportok határozzák meg az éghetőség mértékét.

A műanyagokat éghetőség szempontjából a következő
három csoportba soroljuk:
1. éghető műanyag
2. önkioltó műanyagok (a hőforrást eltávolítva a láng kialszik)
3. nem éghető műanyagok. 

Öregedésnek azokat a változásokat nevezik, amelyek különböző, az anyagban adott idő alatt
nem teher jellegű hatások eredményeként jönnek létre. Ide sorolják a hőmérséklet, a víz, a
fény hatását, valamint a klimatikus hatásokat. A műanyagok öregedése során megindul a polimerek bomlása, megváltozik a polimerek kémiai szerkezete, megváltoznak tulajdonságai is. Tehát a műanyagok is öregednek.

Mikor vásárolni megyünk, nem kellemes ha elszakad a táskánk, vagy ha egy nagy kosarat kell cipelnünk. Ezek helyett strapabíró műanyag táskákat vegyünk. Környezettudatos, ráadásul trendiek is, és színesek.

Pár éve  újra kaphatók az összepattintható műanyag táskák, kicsit modernizáltak és minden színben megtalálhatók. A táskák újrahasznosított műanyagból készülnek, színük és formájuk az aktuális trendeket követik. Ezek a táskák egymásba pakolhatóak, így kevés helyet foglalnak el, vízzel könnyen tisztíthatóak, tartósak és mivel többször használhatóak, igen környezettudatosak is. Bevásárláshoz és tároláshoz is tökéletesek. 

Nem is gondolnánk, de ablakpárkányok közül is tudunk válogatni. Belülre és kívülre is. Nem könnyű eldönteni, hogy milyen anyagút válasszunk. Olyan kell, ami belül harmonizál a berendezéssel, el lehet rajta helyezni dísztárgyakat, virágokat, tehát az egésznek dekoratívnak kell lenni.

A műanyag ablakpárkányok kemény műanyagból készülnek és kamrás szerkezetűek. A háromszög alakú kamrák nagyfokú stabilitást biztosítanak.

A párkány helyének kialakításával vízszintes felületet kell kapni, ami vakolt és sima, hogy könnyen lehessen ráragasztani a párkányt. A párkányfogadó profilt szabadon kell hagyni (ha van), hogy oda könnyen be lehessen tolni a párkányt.

Az ablak beépítése után a purhab, ha sokáig éri a nap elporladhat. Ezért minél előbb tegye fel a párkányt! Beépítés előtt vízszintesen, száraz helyen célszerű tárolni. A műanyag ablakpárkányok a következő kritériumoknak felelnek meg:

1. hő- és fényállóság (UV stabilizált)
2. ellenáll a nedvességnek és a háztartási tisztítószereknek, ezáltal fürdőszobában is használható
3. könnyen tisztántartható, nem kényes
4. egyszerűen és gyorsan beépíthető
5. a védőfóliának köszönhetően nem sérül beépítés alatt
6. szobanövények lecsorgó öntözővize nem hagy foltot rajta
7. többféle szín
8. jó hőszigetelő képesség
9. nagy méretválaszték
10. könnyen méretre szabható
11. hosszú élettartam
12. nem kell mázolni, festeni
13. új és régi ablakhoz is beépíthető
14. nem sárgul
15. ellenáll a fagynak

Válasszunk ízlésünk szerint.