Tisztítás, fertőtlenítés és vízcsere

A műanyag kerti medencék olcsó és kellemes pihenést nyújtanak a meleg nyári napokon. A pancsolás élvezete egyenes arányban nő a medence méretével és vízmennyiségével, azonban ezzel arányosan a gondok és problémák is szaporodnak. Az álló, felmelegedő víz a nyári melegben baktérium és fertőzés forrás lehet, a megfelelő vízkezelés nélkül, a tisztítás elhanyagolásával.

A medencék mérete és vízmennyisége

A kertben felállítható műanyag medencéknek többféle típusát vásárolhatjuk meg. Kapható felfújható típus, mely oldalát a felfújt légtömlő feszíti meg és vásárolhatunk csővázas típust is, melyet szilárdan kell rögzíteni.

A medencék vízmennyiség tekintetében is rendkívül változatosak. Kaphatunk lábáztató méretűt, 1-2 vízköbméterest, de akár 10 köbméterest is. Az ilyen medencék esetében felmerül a kérdés, hogy a vízcsere és a vízfertőtlenítés közül melyiket érdemes választani, melyik a gazdaságos.

Fertőtlenítés vagy vízcsere

Az negyed köbméteres medencék esetében a felmelegedett, bepiszkolódott vizet könnyen is gyorsan cserélhetjük. A nagyobb kerti műanyag pancsolókat azonban nem csak méretük miatt problémás kezelni, a vízmennyiség cseréje gazdaságtalan is egyben.

3-4 köbméter víz cseréje drága mulatság, emellett meg kell szervezni az elvezetését is. A kerti medencék esetében érdemes lehet a fertőtlenítő és vízkezelő szerek alkalmazása.

Mikor fertőtlenítsünk, tisztítsunk?

A műanyag medencét évente legalább kétszer kell átmosni. Először nyár elején, a kihelyezéskor, másodszor ősszel, amikor elpakoljuk. Ilyenkor fertőtlenítőszeres vízzel alaposan átsikáljuk az egészet, majd hagyjuk kiszáradni, hiszen a nedves gumi vagy műanyag berendezés a téli állásban megpenészedhet.

A medencék keringtető szivattyúja és vízszűrője hasznos, ugyanakkor általában gyenge, ezért a megfelelő kémiai szerek alkalmazására van szükség.

Az első lépés a víz pH értékének beállítása. A boltban kapható kémiai szer mellett találunk pH érték mérőt és használati utasítást is. A megfelelő pH értéket a vízmennyiség ismeretében a szükséges szer hozzáadásával érhetjük el.

A víz fertőtlenítést például klór-dioxid hozzáadásával végezhetjük el, ezt rendszeres időközönként kell hozzáadni a vízhez.

A víz tetején lebegő nagyobb darabokat lehalászással távolíthatjuk el, a vízben lebegő kosszemcséket a megfelelő reagens hozzáadásával koagulálhatjuk, ezután medenceporszívóval vagy hálóval távolíthatjuk el.

Miért előnyös a klór-dioxid alkalmazása?

Az élelmiszeriparban rendkívül népszerű a műanyag edények alkalmazása. Az egyszer használatos tárolóeszközök a megfelelő fertőtlenítés után több előnnyel is rendelkeznek:

• olcsók
• könnyűek
• szinte bármilyen méretben előállíthatók
• könnyen tisztíthatók
• tönkretehetetlenek.

A fertőtlenítés veszélyes is lehet?

A műanyag edények és eszközök alkalmazásának lehetséges veszélyeit még nem ismerjük teljes mértékben. Azt azonban bizonyosan kijelenthetjük, hogy kémiai reakció, mechanikai sérülés és túlzott melegítés hatására káros anyagok szabadulhatnak fel a műanyag palackokból.

A műanyag edényekben kétféle veszélyes anyagot találunk: lágyítót és nehézfémeket.

Mivel a legtöbb műanyag önmagában nehéz és rideg, ezért lágyítóval gondoskodnak a megfelelő rugalmasságról. A lágyító pontos élettani hatása nem ismert, de nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy rákkeltő.

A színes műanyag gyártása során gyakran alkalmazzák a kadmiumot, amely károsítja a veséket. Ha megfelelően kezeljük a gyártás során az edényeket és palackokat, akkor minimalizálható az egészségkárosító hatás. A következő behatásokat kell kerülni:

• karcolás és repedés
• magas hőmérséklet, hosszú ideig tartó érintkezés,
• erősen zsíros anyag.

Fertőtlenítsünk-klór dioxiddal

A fentebb leírtakból is kiderül, hogy a palackok fertőtlenítését és csíramentesítését rendkívül körültekintően kell elvégezni. A klór-dioxid vizes oldata nem károsítja a műanyagot, nincs szükség fizikai, mechanikai tisztításra. A klór-dioxid ivóvízkezelésre is alkalmas, ezért az esetleges maradványok nem befolyásolják az elkészült termékek minőségét és ízét.

A fertőtlenítő oldatos kezeléssel elkerülhető a melegítés szükségessége, így nem kell tartani a káros anyagok kiválásától.

A műanyag edényektől némileg eltér a PET palackok összetétele, azonban ezek esetében sem jelenthetjük ki 100%-ban, hogy az egészségre tökéletesen ártalmatlanok lennének, ezért érdemes a gyártás során a biztonságos technológiákat és fertőtlenítési eljárást választani.

Befejező munkák

Bármennyire is vigyázunk, szerelés közben, mégis szennyeződés kerülhet a fém vagy műanyag vezetékekbe. Tároláskor a cső belső falára tapadnak a szennyezőanyagok, ha pedig horganyozott acélcsőből készítik a vízvezeték hálózatot, akkor menetvágás, menettömítés közben még olaj, kence és kender is bejuthatnak a nyomócsőbe. Ezt a szennyet a nyomáspróbakor betöltött víz nem tudja kimosni.

A szennyezők egy része ráadásul még az egészségre is káros, betegséget terjeszthet.

Az ivóvízrendszer használatba vétele

Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy a berendezés elkészülte után, de használatba vétele előtt a vezetéket ki kell tisztítanunk. Ezután minden csapolót be kell szabályoznunk a tartalék elzárókkal (sarokszelep, csempeszelep), hogy a tervezettnek megfelelő mennyiségű víz folyjon ki rajtuk időegység alatt.

Végül a használati melegvíz készítő berendezések energiahordozó-oldali bekötése (villamos áram, gáz) után az egész rendszert üzembe helyezzük.

A csőrendszer tisztítása

A berendezés kitisztítása három műveletből áll:

• a vízvezeték kimosatásából,
• a vízvezeték fertőtlenítéséből,
• végül a rendszer átöblítéséből.

Az elsőnek az a feladata, hogy a szennyezőanyagokat eltávolítsa. Ehhez a vízvezeték-hálózat (hideg és meleg víz) űrtartalma tízszeresének megfelelő vizet használunk fel. A kimosatás közben valamennyi csapolót ki kell nyitnunk és a leeresztőszelepek dugóit sem szabad behelyeznünk. A mosóvizet azonban nem bocsátjuk keresztül a gázüzemű vízmelegítőn vagy a villamos melegvíztárolón, nehogy a vízáram a szennyezőanyagot behordja a készülékbe. Azért, hogy a víz útja ne szakadjon meg, hideg-és melegvíz-falikorongjukat ideiglenesen összekötjük (rövidre zárjuk). Bár a vízvezeték mosatásáról beszélünk, ezzel a csatornahálózatot is átöblítjük.

Ezt befejezve, célszerű a berendezési tárgyak bűzelzáróit kitisztítani, mert a nyomóvezetékből kifolyó szenny nagy része bennük rakódik le.

A vízvezeték csövek fertőtlenítése

A szennyezők eltávolítása után fertőtlenítjük a csővezetéket Először a főelzáró lezárásával és egy illesztődarab kiszerelésével függetlenítjük a belső rendszert a közműhálózattól, majd kiürítjük a berendezést. A próbaszivattyú víztartályában klóros vagy klór dioxidos vizet készítünk, minden liter vízhez 0,11 háztartási HYPO-t keverünk, vagy a Twinoxide csomagolásán feltüntetett módon járunk el és ezt, ahogyan a nyomáspróbához való feltöltéskor tettük-a hálózatba szivattyúzzuk. Az oldat 24 órán át maradjon a berendezésünkben. Valamennyi csapolóra figyelmeztető szöveget függesszünk, nehogy valaki igyék a vízből. 24 óra elteltével ürítsük ki a fertőtlenítő oldatot, majd a közműhálózattal ismét összekötve a rendszerünket, nagyon bő vízzel öblítsük át úgy, hogy valamennyi csapolót kinyitjuk. Az átmosás időtartama legalább 15 perc legyen.